A vers a lélek hangja, amit számtalan szín kísérhet. A mai napig a legjobb kifejező eszközünk az érzéseink kifejezésére. Ennek adtat teret, lehetőséget az újszászi Szent Márton Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központban a költészet napján és színesítették műsorukat neves íróink tollából íródott költeményekkel, megzenésített formában és fonetikusan egyaránt.

Az eseményen olyan ellátottunk is szereplést vállalt, aki saját alkotásával örvendeztette meg lakótársait.

Az újszászi városi könyvtár szervezésében közös versmondásra is meghívást kaptak ellátottjaink, amit örömmel elfogadtunk és csatlakoztunk a kezdeményezéshez, ennek keretében Petőfi Sándor „Szeptember végén” című költeményét mondták el, együtt.

A társintézményi együttműködés erősítése céljából vendégszerepeltünk és választott verseket, dalokat adtunk elő az Árpád-házi Szent Margit Görögkatolikus Idősek Otthona ellátottjai számára, ahol egy kellemes, közös délelőttöt tölthettünk.

Intézményünk ismét méltón emlékezett meg a Magyar Költészet Napjáról, a 120 évvel ezelőtt született József Attiláról, a magyar irodalom legkiemelkedőbb alakjáról és az elmúlt századok költői előtt.

„Vers azért van, hogy megtaláld önmagad,

Versbe zárt élet: a sorok közt te vagy!

Sok közül egy pedig csakis úgy lehetsz

Ha önmagad éled meg az idézetet.”

                                                           (Lutter Imre)