Új sorozat honlapunkon!
2020. 04. 02.

Dr. Sperkáné Krotos Hajnalka segít átvészelni a napokat

A koronavírus kapcsán számtalan jó tanáccsal szolgáltak már eddig is a szakemberek: hogyan érdemes védekezni ellene, hogyan vásároljunk be magunknak és idős hozzátartozóinknak, mit érdemes másként csinálni, stb.A következő, hetente jelentkező kis rovatunk pedig arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a karanténnak igenis van emberi oldala, és hogy ezt az időszakot milyen jól fel lehet használni. Ha ez mégsem sikerülne, akár tehetünk is érte, hogy ez változzon! Dr. Sperkáné Krotos Hajnalka, a Szent Lukács Görögkatolikus Korai Fejlesztő és Gyermekrehabilitációs Központ pszichológusa jelentkezik hetente egy gondolatébresztő írással...A tervezett témák a következők: Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a koronavírus járványról? Hogyan segíthetünk a különböző életkorú gyerekeknek megküzdeni a jelenlegi helyzettel? Játékok, feladatok, közös minőségi időtöltés a gyermekkel (ehhez kapcsolódó ötletek hétről hétre, életkoronként csoportosítva). 

Az elmúlt hetekben országszerte mindenkinek egy nagyon erős stresszforrással kell szembenéznie, hiszen viszonylag rövid idő alatt, gyökeresen megváltozott az életünk. Egy stresszhelyzet mindig kibillenti az egyént az egyensúlyából, a szervezetet megküzdésre készteti, és ezáltal a megküzdés során gazdagodhatunk, erősödhetünk. Eddigi életvitelünk során is számtalanszor találkoztunk már kisebb-nagyobb stresszhelyzetekkel. Ez a jelenlegi helyzet azonban egészen más, hiszen nem csak az egyént, hanem a szűkebb és a tágabb környezetét is érinti, illetve hatása az életünk számos területén érzékelhető. A vírusfertőzés lehetősége mellett legalább annyira ijesztőnek tűnik a megváltozott napi rutin, az új tanulási és munkamód elsajátítása, a bezártsággal, a bizonytalansággal való szembenézés. Egyszerre nagyon sok váratlan változás állt be az életünkbe, és az ezekhez való alkalmazkodás pszichésen nagyon megterhelő lehet. Ebben a helyzetben teljesen természetes reakció lehet a szorongás, a düh, a kiszolgáltatottság vagy a tehetetlenség érzése. Az ilyen negatív érzésekkel való megküzdéshez szeretnénk néhány gyakorlati tanácsot adni. Fontos hangsúlyozni, hogy a következő javaslatok általánosságban szólnak a jelenlegi helyzettel való megküzdésről. Minden ember és minden család más, mindenkinek mások az erőforrásai és a lehetőségei, minden családban más okozhat esetlegesen feszültségeket. Rövid összefoglaló írásunkat emiatt gondolatébresztőnek, támpontnak szántuk, melyek továbbgondolása segíthet az előttünk álló időszak megkönnyítésében.

1. Tájékozódás a járványügyi helyzet aktuális állapotáról

Fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk, és érdemes előre elhatároznunk, hogy melyik hírforrást választjuk, és melyik időpontban, időpontokban. A koronavírussal kapcsolatos hírek „túlfogyasztása” ugyanis szintén a mindennapi életvitelünk akadályozását jelentheti, félelmet és pánikhelyzetet eredményezhet. Érdemes ezért 1-2, általunk megbízhatónak ítélt hírforrásra szorítkoznunk, és előre eldönteni, hogy a nap melyik szakaszában nézzük meg.

2. Napi rutin kialakítása, napjaink strukturálása

Talán ez az a terület, amely a koronavírus miatt kialakult helyzettel való megküzdés során a legtöbbször említésre kerül. Bármelyik internetes oldalt keressük fel az adott témában, a napirend kialakítása szinte biztos, hogy a legfontosabb tennivalók között szerepel! Ez nem véletlen!

A megszokott napirend felborulása már önmagában is feszültséget kelt, így fokozott alkalmazkodást igényel mindenki részéről! A közoktatásban és a felsőoktatásban bevezetésre került a digitális munkarend, az ország sok településén bezártak a bölcsődék és az óvodák, nagyon sok szülő otthoni munkavégzésre kényszerült --- mindezek eredményeképp a családok egész napjukat együtt töltik, miközben mindenkinek eleget kell tennie a munkahelyi vagy iskolai kötelezettségeinek.

Ebben a megváltozott helyzetben a szülő feladata, hogy kialakítsa a napirendet. Ez természetesen lehet egy viszonylag rugalmas napirend, hiszen a gyermeknek nem kell elutaznia az iskolába, a felnőttek is „megtakarítják” a reggeli készülődés idejét. De fontos, hogy legyen a mindennapoknak egy olyan állandó és meghatározott rendje, amelyben a legfontosabb eseményekhez ragaszkodunk: alvás, étkezés, tanulás ideje előre elhatározott és a gyermek vagy gyermekek számára is ismert legyen. Ezt érdemes együtt megbeszélni, írásban (vagy kisebb gyermekek esetén egyszerű rajzos formában) rögzíteni. A struktúra biztonságot ad a gyermeknek. Ma már szinte közhely a pszichológiában, a gyermeknevelésben, hogy a jó szabály olyan, mint a kapaszkodást segítő korlát egy meredek helyen. Nem korlátoz, hanem biztonságot nyújt! A napirend közös kialakításával és betartásával tehát a gyermek biztonságérzetét erősítjük.

3. Fókusz és kontroll

Ez egész egyszerűen azt jelenti, hogy próbáljunk arra fókuszálni, összpontosítani, amit ellenőrzésünk alatt tudunk tartani. Kontrollálni tudjuk például a saját viselkedésünket, az 1. pontban említett hírolvasási szokásainkat, a megelőzéssel kapcsolatos szabályok betartását. Nem tudjuk azonban ellenőrzésünk alatt tartani mások viselkedését vagy a járvány lefolyását. Így ezeken nem is érdemes rágódnunk, hiszen a bizonytalan körülményeken való aggodalmaskodás szintén fokozott szorongást eredményezhet. A fókusz és a kontroll érzését jól szemlélteti az alábbi, interneten fellelhető ábra (forrás megjelölése a kép alján):     

                                          

4. Kapcsolattartás

Tartsuk fenn a kapcsolatot barátainkkal, rokonainkkal, ismerőseinkkel. A személyes találkozások helyett természetesen előtérbe kerülnek az online kapcsolattartás lehetőségei, de fontos, hogy a társas támasz által nyújtott egészségmegőrző hatást használjuk ki, tudatosítsuk magunkban ennek fontosságát. A másokhoz való kapcsolódás érzése már önmagában is sokat javít közérzetünkön, de a tudat, hogy közösen vagyunk ebben a speciális élethelyzetben, segíthet túllendülni a nehézségeken.

5. Mozgás

A napi rutin kialakítása mellett talán a másik legfontosabb egészségmegőrző tényező, amelynek szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A fizikai aktivitás bármely formája (kertészkedés, futás, közös séta a családtagokkal, biciklizés stb.) növeli a fizikai kontroll érzését, elégedettséggel, örömmel tölt el, ami ebben a helyzetben a megküzdésünk egyik legfontosabb eleme.

A fentieken kívül még számos egyéb tanácsot, ötletet lehetne adni a jelenlegi helyzet egészségmegőrző, megküzdést segítő tevékenységeihez. A legfontosabb a pszichológiai immunrendszerünk védelméhez, hogy ne felejtsünk el örülni annak, aminek örülni lehet, próbáljuk továbbra is meglátni az élet apró örömeit, a mindennapok szépségeit.

Addig is szeretettel ajánlom Shona Innes ausztrál gyermekpszichológus könyvét, mely óvodások és kisiskolások számára is könnyen érthető és feldolgozható módon járja körül a témát. A könyv a szerző hozzájárulásával ingyenesen letölthető a következő oldalról: https://fidelio.hu/plusz/igy-beszelgess-a-gyerekkel-a-koronavirusrol-154111.html?fbclid=IwAR27lapR-Q6leFpBPCfYgOdbQDRuP5y0qy_uzPuB7yFKHkCvtc7ux7vDYy8

Dr. Sperkáné Krotos Hajnalka pszichológus

kapcsolat
a szeretetszolgálat fenntartói irodája

nyitvatartási idő: HÉTFŐTŐL-CSÜTÖRTÖKIG: 7.30 - 16.30 ÓRÁIG, PÉNTEKEN: 7.30 - 14.00 ÓRÁIG
4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 26.
42/415-907
kozpont@szlgsz.hu
©2018 www.szentlukacsszeretetszolgalat.hu | adatkezelési tájékoztató
powered byForweb - Weboldal készítés